MP_poszt_0715_Vili

Az áfa alapja és összege, avagy miért annyi áfát fizetünk amennyit?

Számos bejegyzés érkezett a július 1-i változások hatályba lépése után, miszerint az Európai Unión kívülről rendelt termékek esetén nehezen érthető, hogy miért pontosan annyi a kiszámított áfa, amennyi. Mi is ez az egész? Mi alapján számol a Posta, illetve a NAV? Mi történik akkor, ha téves adatok alapján határozzák meg az áfát? Tényleg ingyenes-e a ’free shipping’? Vám Vili most 5 pontban magyarázza el az áfa működését. 😊

Vám Vili a külföldi online rendelés szakértője. Jártas a vámkérdésekben, amit esetleg nem tud, annak utánajár a Posta vagy NAV megfelelő felületén. Vili örömmel segít neked is! Olvasd el az első részt a kisokosból.

Ignorantia iuris non excusat – mondja a latin, vagyis a törvény nem tudása, nem mentesít. Érdemes tehát utánajárni, hogy milyen kötelezettségekkel jár 2021. július 1-től, ha Európai Unión kívülről rendelünk valamit.

  1. Mi az áfa alapja? Az első és legfontosabb szabály, hogy a hatályos jogszabályok értelmében egy termék importjánál az adó alapjába beleszámít minden olyan költség, amely felmerül a vásárlás teljes folyamata során a megrendelés pillanatától az átvételig. Tehát, amikor az áfa várható összegét számoljuk, akkor a termék értékéhez hozzáadódhat más költség is, leggyakrabban a szállítás. És mivel az áfa számításánál minden költséget be kell raknunk a listánkba, ezen tételek együttes összege lesz az adóalap. A leggyakoribb eset, hogy az áfa alapja a küldemény értéke és a feladás során – akár az eladó fél által – kifizetett nemzetközi szállítási díj együttes összege, és erre számolható fel a 27 százalék, amelyet meg kell fizetnünk.
  2. Miből számolja ki a Posta, illetve a vámhatóság a fizetendő áfát? Honnan tudja az összegeket? A Posta munkatársai nem varázslók, nincs röntgenszemük, és nem találgatják egyenként, hogy mekkora lehet a napi sokezer buborékfóliába becsomagolt termék értéke. Szimplán csak „hozott anyagból” dolgoznak. A feladó webshop, vagy a feladó posta az esetek többségében megküldi előre az egyes küldeményekhez tartozó alapvető adatokat: a címzett elérhetőségét (név, cím, és bizony esetekben telefonszám, e-mailcím), a termék árát és a szállítási díjat. Amikor a Posta budapesti nemzetközi központjában a küldemény vonalkódját lecsippantják, az informatikai rendszer beazonosítja az előzetes küldéssel megkapott adatokkal és voilà, máris megvan az összeg, amelyre az áfa értékét kiszámolja - szintén automatikusan - a szoftver és ezzel együtt továbbítja a vámkezelési bejelentést a vámhatóság felé. Az előre megkapott adatokon a Posta nem változtathat, nem válogathat, hogy mit vesz figyelembe, és egyébként is: egy automata informatikai rendszerben zajlik a vámkezelési folyamat emberi kéz érintése nélkül. Ez biztosítja, hogy az ügyfélnek a lehető leggyorsabb folyamat legyen biztosítva.
  3. Barátunk a free shipping 😊 Vagyis mi van akkor, ha ingyenes szállítást választott a vásárló rendelésnél? Állítólag Churchilltől származik a mondás, hogy „nincs ingyenebéd”. Azaz így vagy úgy, valaki a végén mindennek megfizeti az árát. A megváltozott szabályozás pedig lerántja a leplet a free shippingről. Ugyanis ingyenes szállítás nem létezik. Ez olyan, mint egy kedvezményes akció, amelyben a szállítás díját a webshop átvállalja a vásárlótól és nem az áruból ad kedvezményt. Adózás szempontjából azonban teljesen mindegy ki fizette meg a feladó postának a díjat - a vásárló vagy a webshop - az összeg szerepelni fog az átküldött adatokban. A Magyar Posta, ahogy a 2. pontban is jeleztem „hozott anyagból dolgozik”: a vámeljárás során nem látja, hogy az ügyfél nem fizetett a szállításért. Ha a szállítási díj rubrikában szerepel egy összeg, akkor azt figyelembe kell vennie, nincs módja felülbírálni, vagy átírni nullára.
  4. Mi van akkor, ha téves az áru értéke vagy szállítási díj adata? Nos, ez feladja a leckét. Nem lehet egyszerű sztornózással vagy javítással megoldani a problémát. A Postát köti az előre megküldött adat, amelyet épp az adóztatás miatt kell szigorúan venni. Ha mégis biztosak vagyunk benne, hogy az Unión kívülről érkező termékhez kapcsolt szállítási díj abnormálisan magas, érdemes felülvizsgálatot kérni. Kirívó esetekben, például amikor két nagyságrenddel nagyobb a szállítási díj összege, a Posta maga is kezdeményezheti a felülvizsgálatot, egyeztetve a címzettel, majd az adatot megküldő partnerrel.
  5. Pár gondolat az árfolyamról! Ha gyorsan utána szeretnénk számolni annak, hogy az áfa forintban megadott összegét milyen árfolyam alapján állapította meg a Posta, akkor nagyon fontos információ, hogy ne az MNB vagy más bankok oldalain elérhető, napi középárfolyamot figyelembe véve kezdjünk számolni, mert téves eredményeket kaphatunk! Az áfa törvény úgy szól, hogy a havi rögzített árfolyamot kell alapul venni. Ezt a legegyszerűbben úgy találják meg, ha böngészőbe beírják a „vám árfolyam” kifejezést és máris rendelkezésünkre áll az az árfolyam, amellyel kalkulálhatunk.

Mondjuk ki: valami komolyan megváltozott. A megszokottól való eltérés, a változások eleinte mindenkinek kényelmetlenséget jelentenek. Tisztában vagyunk vele, hogy a mindennapjaink vásárlásában már fel sem tűnik, hogy mindent áfával növelt áron vásárolunk magunknak. Mostantól az EU-n kívülről rendelt árucikkeknél is ez a helyzet, azaz akár azzal is szembesülhetünk, hogy itthon is megvásárolhattuk volna ennyiért vagy akár kedvezőbb áron. Azaz egy újabb szempontot érdemes az internetes vásárlási rutinunkba beépíteni: figyelembe venni a várható kapcsolódó költségeket is és a termékhez jutás idejét.