Papíron táncoló képzelet

„A változás te magad légy”

Szalma Edit oklevél

Szalma Edit grafikusművész alkotásait sokan ismerhetjük mesekönyvek lapjairól. Színekkel teli, utánozhatatlan illusztrációi a kicsiket és a nagyokat is izgalmas utazásra invitálják, rajzai csodálatos fantáziavilágot teremtenek. Alkotásaival 2007 óta a Magyar Posta filatéliai portfóliójában is találkozhatunk. Munkásságát 2016-ban Művészeti Díjjal ismerte el a posta vezetősége akrilfestékkel készített Lúdas Matyi bélyegéért, a bélyegképen az ifjú, ludakat terelő Matyival.

„Már egészen korán felismertem, hogy otthonosan mozgok a rajz, a képzőművészet világában, számtalan délutánt töltöttem azzal, hogy papírra varázsoljam a képzeletem alakjait. Nagyon egyértelmű volt – nemcsak számomra, hanem a szüleim számára is –, hogy ez az én utam, hogy így szeretném élni az életemet. Festettem, rajzoltam, tele volt a fejem képekkel” – meséli a kezdetekről Szalma Edit.
Családjában nem volt ugyan hagyománya a képzőművészetnek, ám szüleitől mégis rengeteget tanult kreativitásról, alkotóerőről. Édesanyja, falusi gyökereinek köszönhetően, már gyermekkorában megismerkedett a kézimunka legkülönbözőbb válfajaival, a kötéstől a hímzésen át a szőnyegszövésig, édesapja pedig a legnagyobb leleményességgel varázsolt a leghétköznapibb alapanyagokból játékokat.
Edit tehetségére a szülei mellett már általános iskolai rajztanára is felfigyelt, többek között az ő biztatására jelentkezett a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskolába. A középiskola alatt festőként képzelte el későbbi pályáját, ám miután a Képzőművészeti Főiskolára nem nyert felvételt, választása inkább az Iparművészeti Főiskola tipográfia–grafika szakára esett. „Soha nem bántam meg, hogy így hozta az élet. Az Iparművészeti Főiskolán olyan széles spektrumú gyakorlati tudásra tettem szert, amelyből a mai napig építkezhetek. Nagyon izgalmas kihívásokat rejt magában a tervezőgrafika világa” – mondja.
A diploma megszerzése után további másfél év következett a főiskola Mesterképző Intézetében, Árendás József Munkácsy Mihály-díjas grafikustervező témavezetése alatt. Mestere javaslatára Edit a mesterképzés témájául a cirkusz világát választotta, megtervezte és kidolgozta egy fiktív bohócfesztivál programját és arculatát. Az egyes bohócszámokat még só-liszt gyurma segítségével is megelevenítette. Munkáját – amely olyan meggyőzőre sikerült, hogy sokan a fesztivál pontos helyszínét és időpontját firtatták – kiállították a Fiatal Iparművészek Stúdiójában. Terveivel Edit a Fővárosi Nagycirkuszt is felkereste – azokban Kristóf István, a cirkusz legendás igazgatója azonnal meglátta a fantáziát, így felkérte, dolgozza ki a születőfélben levő 1. Budapesti Nemzetközi Cirkuszfesztivál arculatát. Az együttműködésnek köszönhetően a cirkusz világa még évekig kiemelkedő helyet töltött be a művész életében. A postával való első találkozást is ennek köszönheti: a nemzetközileg is elismert cirkuszfesztivál-sorozat tiszteletére illusztrációi még postai képeslapon is megjelentek.A plakát- és bélyegtervezés mellett Edit dolgozott reklámügynökségeknél, valamint férjével, Borbély Ferenc Gusztáv festő- és grafikusművésszel közös grafikai stúdiót is alapítottak. Legelső mesekönyv-illusztrációi, amelyeknek nem titkolt céljuk volt, hogy friss és modern – a hagyományos trendeknél artisztikusabb – színeket hozzanak a gyerekkönyvek lapjaira, a 2000-es évek közepén jelentek meg. Többek között Fekete István Vuk és Módra Ildikó Trapp című művéhez, Kántos Péter Kétszáz lépcső föl és le és Kovács András Ferenc Egerek könyve című verseskötetéhez is készített rajzokat. Immár a harmadik történetet illusztrálja a Csimota Kiadó Papírszínház elnevezésű kezdeményezése számára, amely izgalmasan ötvözi a bábszínház és a diavetítés hagyományait. Szalma Edit munkáját több ízben is Szép Magyar Könyv díjjal jutalmazták, valamint 2011-ben elnyerte az Év Illusztrátora elismerést is.
Németh Mónika