450 ÉVE SZÜLETETT CLAUDIO MONTEVERDI

A Magyar Posta alkalmi bélyeg kibocsátásával köszönti a neves zeneszerző, Claudio Monteverdi születésének 450. évfordulóját. A bélyegkisív Orosz István, Kossuth-díjas grafikusművész tervei alapján a Pénzjegynyomda Zrt.-ben készült 60.000 példányban. Az újdonság március 6-tól kapható az elsőnapi postákon, valamint a Filapostán, de megrendelhető a Magyar Posta internetes áruházából is.

Claudio Monteverdi (1567–1643) olasz barokk zeneszerző, pedagógus és karnagy, az opera első nagy mestere. Tanulmányait a cremonai székesegyház karnagyának felügyelete alatt végezte. Első művét tizenöt évesen vetette papírra. 1590-ben a mantovai hercegi udvar, Vincenzo Gonzaga szolgálatába lépett. 1599-ben megnősült. A herceg sokat utazott, és utazásaira magával vitte Monteverdit is, aki hamar a hercegi udvar zenei életének tényleges irányítójává vált, annak ellenére, hogy hivatalosan csak egyszerű violajátékosként volt szolgálatban. Járandósága igen alacsony volt és azt is rendszertelenül folyósították. 1607-ben az Accademia degli Invaghiti megbízásából komponálta első operáját Orfeo címmel. A darabot egy zártkörű előadás keretében mutatták be, és olyan sikert aratott, hogy a herceg a következő évben fia esküvőjére újabb operát rendelt tőle. Az Arianna bemutatója is nagy sikert aratott. Monteverdit közben súlyos csapás érte, felesége meghalt. Többé nem házasodott meg, két gyermekét egyedül nevelte. 1612-ben hagyta el a hercegi udvart. A következő évben felajánlották neki a velencei Szent Márk-székesegyház karnagyi posztját. A zeneszerző elfogadta a felkérést. Hamar megszerette a dinamikusan fejlődő várost, ahol jobban megbecsülték, mint Mantovában. Karnagyként több feladatott kellett ellátnia, de jóval magasabb fizetést is kapott, és a maga ura lehetett. Bár a hercegi udvar többször is sikertelenül próbálta visszacsábítani Mantovába, azért felkérésükre továbbra is komponált zeneműveket. Az 1630-as évek végén megnyíltak az első nyilvános operaházak Velencében, Monteverdi pedig az egyik legkeresettebb színházi ember lett. Ekkoriban több operát is komponált, de ezek közül csak kettő maradt fenn: az Odüsszeusz hazatérése és a Poppea megkoronázása. Az idős mester 1643-ban már nem tudta ellátni feladatait, és Velencében elhunyt. Színpadi művei mellett világi vokális szerzeményei és egyházzenei kompozíciói is mindmáig szerves részét képezik a hangverseny-repertoárnak.

Források: bfz.hu; wikipedia.org.