15_2017_mariaterezia_fej

300 ÉVE SZÜLETETT MÁRIA TERÉZIA

Ausztria, Horvátország, Magyarország, Szlovénia és Ukrajna közös alkalmi bélyegblokk kibocsátásával emlékezik meg Mária Terézia születésének 300. évfordulójáról. A bélyeget Svetlana Milijaševič szlovén képzőművész tervezte és 60.000 példányban készült az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.-ben. A bélyegblokk 2017. május 12-től vásárolható meg az elsőnapi postákon és a Filapostán, továbbá megrendelhető a  Magyar Posta internetes áruházából is.

15_2017_mariaterezia_300 A magyar királyság kilenc évszázados történelme alatt mindössze két királynő uralkodott, a XIV. században rövid ideig Mária, Nagy Lajos leánya és a XVIII. században Mária Terézia.
Mária Terézia, magyar uralkodói nevén II. Mária (németül: Maria Theresia Walburga Amalia Christina von Habsburg; Bécs, 1717. 5. 13. – Bécs, 1780. 11. 29.) a Habsburg-házból származó, III. Károly király és Erzsébet Krisztina királyné második gyermekeként született német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, aki 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, majd Lotaringiai Ferenccel kötött házassága révén 1745 és 1765 között a német-római császárné. A Habsburg–Lotaringiai-ház „ősanyja”. Magyarország egyik legnépszerűbb Habsburg uralkodója drámai körülmények között került a trónra 1740. október 20-án: apja, a fiúörökös nélkül elhunyt III. Károly halála után a birodalom oszthatatlanul szállt legidősebb lányára, Mária Teréziára. A császár halálát követő hónapok megmutatták, hogy a diplomáciai egyezségek keveset érnek, ha nincsen mögöttük ütőképes erő, mert szinte egész Európa a trónjára támadt, kétségbe vonván a Habsburgok nőági örökösödési jogát. A fiatal, alig 23 éves királynő nem kis részben a magyar rendek segítségének köszönhette trónjának megtartását. A közel 9 évig vívott, és végül a birodalma egyik legfejlettebb tartományának, Sziléziának elvesztésével járó örökösödési háborút lezáró aacheni békeszerződést követően a Habsburg Birodalom megőrizte egységét és a békés fejlődés korszakába lépett. Uralkodása első huszonöt esztendejében gyakran tartott országgyűléseket, és hozzájárult a magyar nádorok megválasztásához. Kedvezett a magyar rendeknek abban is, hogy a déli és délkeleti országrészeken létrehozott katonai határőrvidék területeit fokozatosan visszatagolta a magyar Helytartótanács és ezzel a magyar vármegyei szervezet igazgatása alá. Magyarország számára is jelentős hatással bírtak későbbi felvilágosult abszolutista rendeletei, többek között az 1754-ben hozott, a Magyarországot a Habsburg Birodalom gazdaságába integrálni igyekvő kettős vámrendszer, a jobbágyi szolgáltatásokat egységesen szabályozó úrbéri rendelet (1767), a kötelező alapfokú oktatást előíró 1777-es Ratio Educationis, a Nagyszombati Egyetem reformjai és Budára helyezése, és Fiume Magyarországhoz való csatolása is. Mária Terézia 1765-től a magyar rendiség mellőzésével, rendeletekkel kormányzott, azonban uralkodása alatt folyamatosan látványos gesztusokkal igyekezett magához kötni a „hű magyarjait”: 1749-ben a bécsi Theresianum akadémián alapítványt létesített tíz magyar nemesi növendék képzésére, kitüntetéseket alapított (1757-ben a Mária Terézia-, illetve 1764-ben a Szent István-rendet) és létrehozta az őt szolgáló magyar nemesi testőrséget. Nem csupán a magyar nemzet, hanem egy soknemzetiségű államalakulat népeinek életét és sorsát egyengette, gyakorlati célokat kitűző felvilágosult abszolutista uralkodóként lerakta a modernitás alapjait és megteremtette a további fejlődés lehetőségét.


Az öt postaigazgatás által közösen kiadott bélyegkép grafikájának alapjául a bécsi Hadtörténeti Múzeumban (Heeresgeschichtliches Museum) őrzött, Mária Teréziát ábrázoló, ifjabb Martin van Meytens stílusában alkotó ismeretlen művész által festett, feltehetően a XVIII. század közepén készült festmény szolgált. Az alkalmi borítékon a bécsi Mária Terézia emlékmű sziluettje, az alkalmi bélyegzőn az uralkodónő aláírása látható.

Források: Glatz Ferenc (szerk.): A magyarok krónikája (1995); Tóth István György (szerk.): Millenniumi magyar történet, Budapest 2001; wikipedia.org

Kapcsolódó szolgáltatások ikon

Terméktulajdonságok

  • Megrendelési kód:
    2017150030011 (blokk)
    2017150060012 (FDC)
  • Megjelenés: 2017. május 12.
  • Névérték: 495 Ft
    (Megjelenéskor „Európai egyéb levél 50 g-ig; Európán kívüli egyéb levél 20 g-ig” tarifáknak felel meg.)
  • Nyomdai eljárás: 4 szín ofszet
  • Példányszám: 60.000 blokk
  • Perforálási méret: 30 x 36,92 mm
  • Blokk vágási mérete: 96,5 x 79,5 mm
  • Papírfajta: enyvezett bélyegpapír
  • Gyártó: ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.
  • Tervezőművész:
    Svetlana Milijaševič (blokk);
    Weisenburger István (alkalmi boríték, alkalmi bélyegző)

Linkek