150 éves a Pesti Vigadó épülete
150 éves a Pesti Vigadó épülete
A Magyar Posta alkalmi bélyeg kibocsátásával köszönti a Magyar Művészeti Akadémia székházát, a 150 évvel ezelőtt épült Pesti Vigadót. A 285 Ft névértékű alkalmi bélyegképen a díszlépcsőház részlete látható Than Mór: Tündér Ilona találkozása szerelmesével c. festményével (szekkó, 1860-as évek vége). A bélyeg Török Máté fotójának felhasználásával, Benedek Imre grafikusművész terve alapján az ANY Biztonsági Nyomda Nyrt-ben készült. Július 24-től kapható a készlet függvényében az első napi postákon, valamint a Filapostán, de megrendelhető a Magyar Posta internetes áruházából is.
A török hódoltság 1686-ban bekövetkezett bukásakor Pest romokban hevert,
a mai Vigadó tér környékén akkoriban egy zord kőtömeg, a várost védő
rondella állt. 1789-ben elbontották, helyére színházépületet szántak,
melynek megépítését a pénzhiány sokáig nem tette lehetővé. A pesti
publikum egyre inkább igényelte a tánctermet, melynek kivitelezése végül
Pollack Mihály tervei alapján 1829-ben megkezdődött. Így épült fel a
Redoute, a mai Vigadó elődje, amely a pesti klasszicista építészet egyik csúcsteljesítménye lett. Az első bált
1833 januárjában rendezték. A Redoute rövid pályafutása 1849 májusában ért véget, amikor az osztrák
várvédők ágyútüzének áldozatává vált, s jelentős részben megsemmisült.
Az újjáépítéssel 1859-ben Feszl Frigyest bízták meg, s az új palotát, amellyel a tervező magyar stílust akart
teremteni 1865-ben adták át. A főhomlokzaton az ország címere mellé a magyar történelem jeles alakjainak
portréi kerültek, az oszlopok díszítésére szolgáló szobrokat Alexy Károly készítette, a falfestmények Lotz
Károly és Than Mór munkái. A kiegyezést követően a Vigadót a város haszonbérbe adta, s ebben az
időszakban az épület a legkülönbözőbb programoknak adott otthont, többek között városi tanácskozásoknak.
A megnyitását követő két-három évtizedet zsúfolt báli naptár jellemezte.
A második világháborúban a Vigadó épülete súlyosan megsérült, s kétségessé vált az épületrom jövője. 1968-
ban kezdtek hozzá az építkezéshez, illetve bontáshoz, hiszen az épület számos részét megszüntették vagy
átalakították. Az akusztika javítása érdekében a nagyteremben prizmás gipsztestekbe helyezett égők kerültek
a mennyezetre, miáltal a terem öt méterrel alacsonyabb lett. Az újjáépített Vigadó 1980. március 15-én nyitotta
meg kapuit a látogatók előtt. A régi pompáját csak nyomokban őrző Pesti Vigadó 2004-ben zárt be.
A 2011-ben megalkotott alaptörvény értelmében a Magyar Művészeti Akadémia köztestületté alakult át, majd
két évvel később megkapta a Műcsarnok és a felújítása végéhez közeledő Pesti Vigadó tulajdonjogát. A
felújított Pesti Vigadó ünnepélyes megnyitójára 2014. március 14-én került sor. A mai Vigadóban majdnem
eredeti szépségében pompázik a díszteremsor. Ismét régi fényében tündököl a főlépcsőház és az előcsarnok,
megújult a kamaraterem. A Duna-part eme ékköve új terekkel gazdagodott: az ötödik emeleten előadó- és
kiállító teremmel, a hatodik emeleten tetőterasszal, ahonnan pazar látvány tárul elénk a budai oldalra. (Forrás:
vigado.hu; mma.hu)
Megrendelési kód: 2015240010011 (bélyeg); 2015240060012 (FDC)
Megjelenés: 2015. július 24.
Névérték:
285 Ft (A 285 Ft-os bélyeg megjelenéskor Európai országokba szóló nem elsőbbségi levelezőlap és szabványlevélnek
megfelelő címletként használható.)
Példányszám: 200.000 db
Perforálási méret: 30x40 mm
Nyomdai eljárás: ofszet
Gyártó: ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.
Fotóművész: Török Máté (bélyeg), Bujnovszky Tamás (boríték)
Tervezőművész: Benedek Imre
