AKK_Posta_locsolos_v3

magyar állampapír plusz

Biztonságos befektetés

Ingyenes Kincstári számlanyitással a Postán.

A Magyar Állampapír Plusz hetente kibocsátott fix, sávos kamatozású, öt éves futamidejű állampapír, melynek megvásárlására Értékpapírszámlán történő jegyzés útján van lehetőség.
Az állampapír az első évben félévente, míg azt követően évente fizet kamatot a futamidő végéig. Az esedékes összeg kifizetése azonos sorozatszámú állampapírban kerül jóváírásra. A Magyar Állampapír Plusz a forgalomba hozatal során (elsődleges piacon) devizabelföldinek minősülő természetes személyek, szerezhetik meg.

Kamatozása:

  • fél év után évi 3,5 %,
  • az első év végén 4 %,
  • majd ezt követően évente további fél-fél százalékpontos emelkedéssel,
  • az ötödik évben 6 %.

2019. június 1. napja után a lakosság részére kibocsátott állampapírok esetében a kamat után adózni sem kell.

KINEK AJÁNLJUK?

  • Akiknek fontos a tőkevédelem és a biztos kifizetés, hiszen a hozamkörnyezet változásától függetlenül a lejáratakor biztosított a befektetett tőke kamattal növelt értékének kifizetése;
  • akik előnyben részesítik az átlátható befektetési megoldásokat, hiszen a Magyar Állampapír Plusz az előre meghatározott kamatot fizeti;
  • akiknek fontos, hogy a Magyar Állam, mint Kibocsátó biztosítsa a Magyar Állampapír Plusz kifizetéseit (kamat + tőke).

A Magyar Posta Zrt. a Magyar Államkincstár függő ügynöke, függő ügynöki engedélyének száma: H-EN-III-274/2019.

Az állampapírt értékesítő posták listája megtalálható a Postakereső  Csekkbefizetés, pénzügyi és befektetési szolgáltatások kategóriában, a „Dematerializált állampapírok” címkére leszűrve.

Részletes díjakról a Magyar Államkincstár Üzletszabályzatából tájékozódhat.

A Magyar Állampapír Plusz forgalomba hozatalának és forgalmazásának általános feltételeit a hatályos Ismertető és az adott sorozatra vonatkozó Nyilvános Ajánlattétel tartalmazza, melyek megtekinthetők a forgalmazóhelyeken, illetve a www.allampapir.hu honlapon.
Jelen tájékoztatás a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény vonatkozó rendelkezései alapján kereskedelmi kommunikációnak minősül, és nem tekinthető ajánlattételnek, teljes körű tájékoztatásnak, befektetési vagy adótanácsadásnak.