Jeles magyarok: Örkény István, Solti György, Ottlik Géza, dr. Szentágothai János
A Magyar Posta négy jeles magyar személyiség születésének centenáriumát köszönti újdonságával.
Az Örkény Istvánt, Solti Györgyöt, Ottlik Gézát és dr. Szentágothai Jánost ábrázoló bélyegkisív, valamint a hozzá tartozó boríték és bélyegző Dudás László grafikusművész alkotása.
Örkény István (1912–1979) Kossuth-díjas író, gyógyszerész, az Újhold társszerkesztője; a világirodalmi rangú magyar groteszk próza megteremtője. Gyógyszerészként, majd vegyészmérnökként szerzett diplomát. A háborúban szovjet hadifogságba esett, hazatérve dramaturgként és íróként tevékenykedett. A stílusteremtő Egyperces novellák 1967-ben látott napvilágot. Nemcsak Magyarországon, de a világirodalomban is újdonság volt a rendkívül rövid, tömör, filozofikus vagy groteszk írásmód. 1967-ben mutatták be a Tóték című drámáját, amit később több nyelvre is lefordítottak. Ez hozta meg számára a világsikert.
Solti György (1912–1997) karmester, zongoraművész. Zeneakadémiai tanulmányai után a budapesti Operaház korrepetitora volt. 1942-ben elnyerte a genfi zongoraverseny első díját, és ezzel megalapozta ismertségét. A II. világháború után a Bajor Állami Opera, majd a frankfurti opera főzeneigazgatója lett, s később a londoni Royal Opera House alkalmazta. Igazgatta a Chicagói Szimfonikus Zenekart, az Orchestre de Parist, a Berlini, majd a Londoni Szimfonikusokat. Kiváló hanglemez-dirigensként tartják számon; 31 Grammy-díjat kapott, európai és amerikai egyetemek avatták díszdoktorrá, az angol királynő pedig lovaggá ütötte.
Ottlik Géza (1912–1990) író, műfordító. A háború alatt légoltalmi szolgálatra osztották be, és üldözötteket mentett. A háború befejezésekor a magyar szel-lemi élet megújítását tervezte a Nyugat hagyományait folytatva. 1946-ig a Magyar Rádió dramaturgjaként dolgozott. Huszonöt év magyar irodalma címmel előadásokat tartott a rádióban, hangjátékokat fordított, és írt. 1945-től 1957-ig a Magyar PEN Klub titkára volt. A Rákosi-rendszerben uralkodó dogmatikus irodalompolitika éveiben kiszorult az irodalmi életből, fordításokból élt. Kényszerű hallgatása 1957-ben ért véget, mikor megjelent Hajnali háztetők című kisregénye. József Attila-díjat, Kossuth-díjat, Szép Ernő-díjat és Örley István-díjat kapott.
Szentágothai János (ered. Schimert, 1912–1994) Kossuth-díjas magyar anatómus. Oktatási pályájának kezdetén új technikákat dolgozott ki a degeneráció kutatásával kapcsolatban. 1948-ban az MTA levelező, majd ’67-ben rendes tagjává választották. 1961-ben az ő tanszékén kezdték hazánkban az elektronmikroszkópos agykutatást. Leghíresebb tudományos munkája Az ember anatómiájának atlasza című, általa rajzolt tankönyv, amelyet 13 nyelvre fordítottak le. Az 1990-es országgyűlési választáson mandátumot szerzett és a külügyi bizottság tagjaként dolgozott. A ciklus lejárta után pár hónappal hunyt el. (Forrás: wikipedia.org)
Megrendelési kód: 2012160040011 (kisív), 2012160060012 (FDC)
Megjelenési időpont: 2012. július 6.
Össznévérték: 420 Ft
Példányszám: 80.000 db
A bélyegek perforálási mérete: 30x40 mm
A kisív vágási mérete: 140 x 60 mm
Gyártó: Pénzjegynyomda
Fotó: MTI Fotó, B. Müller Magda
Tervezőművész: Dudás László
