Vallástörténet: Szent Márton
Megjelenési időpont: 2011. november 11.
A Magyar Posta alkalmi bélyeg kibocsátásával köszönti a Pannónia provinciában született, és tours-i püspökként elhunyt Szent Mártont, a szombathelyi egyházmegye, Gallia (Franciaország), Burgenland (Ausztria) valamint a katonák, koldusok és számos mesterség védőszentjét.
Nevét szerte a világban sok száz, talán több ezer
település és templom viseli. Legendája műalkotások sokaságának ihletője
volt, életének eseményeit néphagyományok őrzik. Emléknapján, november
11-én, és az ahhoz kapcsolódó időszakban az egyházi tiszteletadás
mellett a gazdag néphagyomány is megelevenedik. Márton napjával kezdődik
a téli évnegyed, amikor „mártonludat” vágnak, megkóstolják az újbort, a
liba mellcsontjából pedig időt jósolnak.
Szent Márton (316/317 – 397) jómódú pogány családban nőtt fel.
Katonatiszt apja jutalomból Itáliában kapott birtokot, így Márton a mai
Páviában nevelkedett. 12 évesen úgy döntött, felveszi a keresztény
vallást. 15 évesen apja akaratára belépett a hadse-regbe és 19 évesen
valódi katona lett. A feljegyzések megemlítik segítőkészségét,
jóindulatát. 22 évesen megkeresztelkedett. 341-ben barbárok támadtak
Galliára, de Márton nem akart harcolni és fegyver nélkül indult a
csatába. Az ütközetre végül nem került sor, mert a frank uralkodó békét
kért a császártól. Ez nagyon meglepte az embereket, csodának vélték.
Ezután kilépett a seregből, és Poitiers-be ment. 355-ben Iulianus
caesarral Galliába ment, majd visszatért Pannóniába, és téríteni
kezdett. A 4. században megerősödött az eretnek ariánus mozgalom.
Mártont elűzték Savariából. 360-ban szűnt meg a veszély, és visszatért
Galliába, ahol a falvak lakóinak térítésével foglalkozott. 361-ben
Ligugében megalapította az első európai szerzetes kolostort. 371-ben
Tours püspökévé választották. Fontos hittérítő munkát végzett, életét
csodák, gyógyulások kísérték. Tours-ban temették el, sírja felett
kápolnát emeltek. Tisztelete halála után gyorsan terjedt, már életében
legendák keringtek jóságáról. A tours-i zsinat 461-ben ünnepet rendelt
el Márton tiszteletére.
(Forrás: hu.wikipedia.org * agorasavaria.hu)A bélyegkép főmotívuma a középpontban, püspöki mivoltában látható
Szent Márton. A kompozíció további elemei Szent Márton életének főbb
mozzanatait mutatják be. Időrend szerinti sorrendben a bal felső részen
látható képen édesanyját kereszteli meg; a jobb alsó rajzon az a legenda
elevenedik meg, miszerint Galliában egy didergő koldusnak adta köpenye
felét; a bal alsó körben pedig életének újabb fordulópontját
szimbolizálja a hangosan gágogó lúd, amely elárulta rejtekhelyét, amikor
a római császárt szolgáló leszerelt katonatisztből lett szerzetes nem
akarta vállalni a püspöki megbízatást. A kompozíció további eleme a
tudományt, a bölcsességet és egyben a bibliát is szimbolizáló könyv. A
bélyeghez tartozó alkalmi borítékon a szombathelyi Szent Márton plébánia
épülete illetve a bélyegképen szereplő keresztelés szobor változata
(Rumi Rajki István alkotása) látható. Az alkalmi bélyegzőt Szent
Mártonhoz kapcsolódó motívumok díszítik: lúd, püspöki süveg és bot.
SO
Megrendelési kód: 2011210010011 (bélyeg) 2011210060012 (FDC)
Megjelenési időpont: 2011. november 11.
Névérték: 160 Ft Példányszám: 300.000, 50 bélyegkép/ív
A bélyegkép perforálási mérete: 35 x 45 mm
Nyomdai eljárás: ofszet
Gyártó nyomda: Pénzjegynyomda
Fotóművész: Hajdú József
Tervezőművész: Domé Eszter
