JELES MAGYAROK: 500 ÉVE SZÜLETETT HELTAI GÁSPÁR
Megjelenési időpont: 2010. április 8.
Heltai Gáspár (Nagydisznód?, 1510?- Kolozsvár, 1574?) 16. századi protestáns szépíró, műfordító és nyomdász. A magyar késő reneszánsz irodalom kiemelkedő képviselője, az európai színvonalú magyar széppróza egyik megteremtője.
Születésének pontos helye és dátuma nem ismert. Családneve alapján
vélhetően a Szeben megyei Heltauban (Nagydisznód) látta meg a
napvilágot, mint szász polgárcsalád gyermeke. 1543-ban a németországi
Wittenbergben tanult, majd a következő évtől kezdve szász evangélikus
lelkészi feladatokat látott el Kolozsvárott. Német anyanyelvű volt,
magyarul csak 1536-ban tanult meg, de ennek ellenére minden munkáját
ezen a nyelven publikálta. A lelkészkedés mellett több vállalkozásba is
belefogott. 1550-ben Hofgreff Györggyel közösen nyomdát alapított, kinek
halála (1558) után Heltai lett a nyomda egyedüli tulajdonosa, és kitűnő
üzletemberként fel is virágoztatta. Az 1560-as évek elején ún.
papírmalmot (~papírgyár) létesített. Mivel az erdélyi szászok részben
Németországból, részben Honterus János brassói nyomdájából látták el
magukat kiadványokkal, Heltai a magyar közönséget célozta meg a
nagyrészt általa írt és szerkesztett magyar nyelvű könyvekkel. Az akkori
magyarországi könyvtermésnek csaknem az egyharmada az ő nyomdájából
került ki. Nagy gondot fordított a következetes helyesírásra, és ezzel
fontos szerepe lett a magyar helyesírás szabályainak kialakulásában.
A többi prédikátor-íróhoz hasonlóan kezdetben Heltai is
vallási-erkölcsi tárgyú műveket tett közzé, amelyeket német vagy latin
nyelvű forrásból fordított. Ezek azonban inkább átdolgozások voltak,
mint fordítások, és az értekező jellegüket szépprózai betoldások
oldották. Egyik legfontosabb kiadói vállalkozása a Biblia magyar nyelvű
kiadása volt. 1551 és 1565 között hat kötetben, különböző fordítók
munkája alapján jelentetett meg nagyobb részeket a Bibliából. A teljes
szöveget végül nem tudta kiadni. Maga Heltai a lutheránus felekezetet
később elhagyta a szakramentáriusok kedvéért, élete utolsó éveiben pedig
antitrinitárius lett.
Heltai Gáspár a 16. század legeredetibb
prózai elbeszélője volt. Munkássága annak a gyarapodó és önállósodó,
protestáns-patrícius városi polgárságnak a világát tükrözte, amelynek
kizárólag néhány vegyes etnikumú és felekezetű erdélyi és felvidéki
városban volt annak idején bázisa. (Forrás: hu.wikipedia.org *
enciklopedia.fazekas.hu)
A bélyegképen Heltai Gáspár 1575-ben megjelent, utolsó nagy
munkája, a Chronica az magyaroknak dolgairól című történeti művének
címlapja szerepel. A bélyeghez tartozó alkalmi borítékon az 1566-os
ezópuszi elbeszélés-gyűjtemény, a Száz fabula részlete látható. Az
alkalmi bélyegző grafikáját Heltai Gáspár papírmalmának vízjele díszíti.
SO
Megrendelési cikkszám: 2010070010011 (bélyeg); 2010070060012 (FDC)
Perforációs méret: 30 x 40 mm, 50 bélyeg/ív
Példányszáma: 350.000 db
Gyártó nyomda: Állami Nyomda
Megjelenési időpont: 2010. április 8.
Tervezőművész: Kara György