JELES MAGYAROK: 200 ÉVE SZÜLETETT ERKEL FERENC
Megjelenési időpont: 2010. március 26.
A Magyar Posta alkalmi bélyegblokk kibocsátásával köszönti Erkel Ferenc születésének 200. évfordulóját.
Erkel Ferenc (Gyula, 1810. nov. 7. – Budapest, 1893. jún. 15.)
zeneszerző, karmester és zongoraművész. Pályáját zongoraművészként és
zenepedagógusként kezdte Kolozsváron. Pesten 1834-ben mutatkozott be,
majd a következő esztendőben véglegesen ott telepedett le. Két éven át a
Pesti Városi Német Színháznál, valamint a Budai Magyar Színjátszó
Körnél dolgozott karnagyként. 1837-ben a Pesti Magyar Színházhoz, a
későbbi Nemzeti Színházhoz került első karmesteri minőségben. 1840-ben
írta meg első operáját, a Bátori Máriát, melynek szövegkönyvét Egressy
Béni írta, aki haláláig (1851) segítőtársa volt operaszerzői munkájában.
1844-ben megnyerte a Kölcsey Ferenc Himnuszának megzenésítésére
hirdetett pályázatot. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után a
főváros hangversenyéletének fellendítésén fáradozott. Vezetésével
alakult meg 1853-ban a Filharmóniai Társaság, amelyet számtalan esetben
vezényelt. Bánk bán című operáját, amely egyben pályájának csúcsát is
jelentette, 1861-ben mutatták be. Közreműködött a Zeneakadémia
megalapításánál (1875), amelynek tíz éven át igazgatója és zongoratanára
volt, majd az Operaház főzeneigazgatója lett. Karmesterként és szervező
egyéniségének köszönhetően rendkívül sokat tett a főváros zenei
életének felvirágoztatása érdekében. Nevéhez fűződik a magyar nemzeti
opera megteremtése, de karműveket, dalokat, kísérőzenéket,
zongoradarabokat, zenekari műveket is komponált. Gazdag életműve
példaértékű.
Erkel Ferenc amellett, hogy kiváló sakkozó volt,
tevékeny részt vállalt a hazai sakkélet szervezésében is. Tagja volt az
1839-ben megalakított első Pesti Sakk-körnek, majd annak 1849-es
betiltása után az 1864-ben újra megalakított körnek alelnöki, később
elnöki feladatait látta el. Az 1850-es évek közepétől – először Szén
Józseffel együtt, majd annak halála után Récsi Emil társaságában – az
1860-as évek elejéig a magyar sakkozók legjobbjaként tartották számon.
Korosodva mind ritkábban játszott, 1875 körül abba is hagyta a játékot,
de a sakk-körbe rendszeresen bejárt, klubtársaival beszélgetett, nézte
játszmáikat, feladványokat fejtett. (Forrás:
www.filharmonia.com *
www.wikipedia.org * Bottlik Iván írása)
A
sorszámozott blokk bélyegképén az alkotóművész Erkel Ferencet
ábrázolta. A keretrajzon látható grafikai kompozíció alkotóelemei az
Operaház épülete, kották és egy sakktábla részlet. A blokkhoz tartozó
alkalmi borítékon Erkel portréja, az Operaház, valamint egy – Erkel
Ferenc győzelmével végződő – Erkel-Szén sakkjátszma befejezése látható.
Az alkalmi bélyegző grafikáján a portré stilizált rajza található.
Megrendelési cikkszám: 2010060030011 (blokk) 2010060060012 (FDC)
Megjelenési időpont: 2010. március 26.
Példányszám: 100.000 dbA bélyegkép perforációs mérete: 40 x 30 mm
A blokk vágási mérete: 90 x 65 mm
Gyártó nyomda: Pénzjegynyomda
Tervezőművész: Svindt Ferenc