Átfogó programra készül a Magyar Posta

A Magyar Posta és a Nemzeti Pénzügyi Szolgáltatásokért és Postaügyekért Felelős Államtitkárság háttérbeszélgetést tartott, amelyen szóba kerültek a vállalattal kapcsolatos aktuális kérdések, úgy, mint a postatörvény, a bérfejlesztések, illetve a takarékszövetkezeti integráció egyik eredményeként a hálózatoptimalizáció is. A felvetett kérdésekre Németh Lászlóné államtitkár és Szarka Zsolt elnök-vezérigazgató válaszolt.

2016. április 15.

A portfolio.hu tudósítása szerint a hálózatracionalizálási tervek részleteiről beszélt a sajtónak tartott háttérbeszélgetésen Németh Lászlóné államtitkár és Szarka Zsolt postavezér. Itt kiderült: a posta jelenleg is végzi azt a felmérését, ami alapján eldöntik, hogy melyik 10 ezer fő alatti településen működnek együtt a takarékokkal. Szarka Zsolt vezérigazgató szerint a felmérés eredményeként az első együttműködések 2016 negyedik negyedévében megvalósulhatnak.

Előzetesen annyit elárult a felmérésről, hogy 300-500 település jöhet szóba, ahol megvalósulhat az együttműködés. Ezeken a kistelepüléseken a tényleges postai tevékenység valójában nagyon alacsony, vagyis a hatékonyságban vannak hiányosságok. Ennek szemléltetésére néhány adatot is megosztott a vezérigazgató:

  • napi átlag 5 óra kihasználatlan kapacitás figyelhető meg érintett postakörben
  • 121 postán a feladott napi könyvelt levélküldemény nem éri el az 5 darabot
  • 412 postán a feladott heti csomag darabszáma átlagosan 1 darab
  • vagyis a kapacitás kihasználatlan, ezért veszteséges ezeken a helyeken a működés

Németh Lászlóné államtitkár ennek kapcsán azt emelte ki, hogy a kisforgalmú fiókok közül vannak fenntarthatatlan állapotban lévő fiókok, ezek felújítására, vagyis az infrastruktúrára komoly pénzeket kellene fordítatni. Szarka Zsolt itt megjegyezte: a több száz kisposta felújítási költsége 4-5 milliárd forintba kerülne, közben azonban ezeknek a helyeknek hosszú távon nem lenne fenntartható a működése.

A felelős gazdálkodás azt mondatja, hogy ezt a beruházási keretet inkább a nagyobb ügyfélforgalmat lebonyolító postákra érdemes fordítani, a kisposták és kistelepülések esetében pedig más megoldásokat kell találni, hogy a működés fenntartható és megfelelő színvonalú legyen – hangsúlyozta a posta vezére.

Németh Lászlóné kiemelte: a takarékokkal történő együttműködésnek tulajdonképpen van egy előzménye is a postánál, és ez a Posta Partner program, ahol kiszervezett vállalkozó látja el a postai tevékenységet. A postatörvény legutóbbi módosításával ennek a megújított programnak a folytatásába vonjuk be a pénzintézeteket, hogy mindenki igénybe tudja venni a korszerű pénzügyi szolgáltatásokat, ugyanolyan feltételek mellett.

Ez lesz az eredménye az új programnak

Szarka Zsolt emlékeztetett arra, hogy jelenleg 2700 fizikai egysége van a Magyar Postának. A kiszervezett megoldás előnye pedig az lehet, hogy a kispostákról is naprakész adatokat fog kapni a központ. 2012-ben 312 darab posta rendelkezett frontenddel, 2014-re ez a szám 2173 darabra növekedett. Még mindig van ugyanakkor 600 olyan kisposta, ami teljesen offline működik, vagyis a tevékenység adminisztrálása utólag történik meg a back officeban.

Az új postaprogramnak köszönhetően a jellemzően offline kisposták átállnak egy másfajta működésre, a Magyar Posta beköti ezeket egy integrált rendszerbe és ennek köszönhetően real time adatokkal fog rendelkezni a posta ezekről az egységekről, kontrollálható és ellenőrizhető lesz a forgalom – húzta alá a lényeges informatikai fejlesztést Szarka Zsolt.

A háttérbeszélgetésen előkerült az a kérdés is, hogy mi lesz az így kiszervezett postai dolgozókkal. Szarka Zsolt itt kiemelte: jellemzően kispostákról beszélünk, ahol néhány fő dolgozik. Összesen 1000 fő lehet érintett a racionalizálásban, azonban ez nem jelent ekkora leépítést. Lényeges szempont a vezérigazgató szerint, hogy ezzel az együttműködéssel az így érintett létszám egy részének a továbbfoglalkoztatása biztosítható. Ezt ahhoz kell viszonyítani, hogy ha egyébként a veszteséges működés fennmaradna, akkor embereket kellene elbocsátani.

Mi lesz a bérekkel?

A napokban a sajtóban előkerült szakszervezeti véleményekre is reagáltak az illetékesek a háttérbeszélgetésen. Szarka Zsolt elárulta, hogy tegnap leültek tárgyalni az érintett szakszervezetekkel. Szerinte itt sikerült bemutatni a szakszervezeteknek, hogy a posta milyen bérfejlesztéseket hajtott végre. Egyúttal visszautasította a vezérigazgató a Pofész és Kész szakszervezetek állítását, miszerint a cég megsértette volna a 2016-os bérmegállapodást. A menedzsmentnek a bérmegállapodás értelmében joga van egyedi béremelésekhez és csak ilyen történt az 500 ezer forint feletti bérsávban – emelte ki.

Azt is előrevetítette a Posta első embere, hogy április végén tárgyalásokat kezdeményeznek a szakszervezetekkel és az első negyedéves tapasztalatok alapján megvizsgálják annak a lehetőségét, hogy milyen bérfejlesztési lehetőséget tud nyújtani a munkáltató a továbbiakban. Szerinte konstruktív együttműködést tudnak folytatni az érintettekkel.

A béremelések kapcsán példákat is említett a vezérigazgató. Tájékoztatása szerint az 500 ezer forint alatti keresetek 2012 és 2016 között 35%-kal növekedtek nominálisan, ez részben a 21%-os alapbér-emelkedésnek köszönhető. Ez idő alatt a premizált munkakörök száma 146-ról 103-ra csökkent és a premizált munkakörök bruttó keresete (vezérigazgatót és helyetteseket nem számolva) 5,4%-kal csökkent.

Később egy másik kérdésre válaszolva elismerte Szarka Zsolt, hogy a postát is jelentősen érinti a munkaerőpiac elszívó hatása és erre válaszolnia kell a cégnek. Az idei első negyedévben jelentős elvándorlást érzékeltek a magasan kvalifikált és vezetői körben. Mindeközben van egy bizonyos mértékű létszámcsökkenés, 2011-ben ugyanis 34 ezer főt foglalkoztatott a posta, jelenleg 30400 fő áll alkalmazásban. Mindezzel párhuzamosan az árbevétel 50%-át jelentő levélküldemények piacán és az árbevétel 20%-áért felelős csekkbefizetések piacán folyamatos a csökkenés. A kézbesítők száma a 2011-es 10500 főről mostanra 9800 főre csökkent.

Közérdek vs. méltánytalan sérelem

Az elmúlt hetekben a Magyar Posta nemcsak a racionalizálási terveivel került a figyelem középpontjába, hanem a postatörvény azon módosításával, amely a posta nyilvánosságra hozható adatait szabályozza.

Az ezzel kapcsolatos újságírói felvetésekre Németh Lászlóné kiemelte: a kötelezően előírt postai szolgáltatás esetében jogos az információigény a közérdekű adatok iránt, de a versenypiacon működő tevékenységekről kikért adatok a konkurenciának segítenek. Itt olyan területekről beszélünk, ahol a postának van versenytársa, így például a pénzszállítás vagy a pénzügyi szolgáltatások területén. A közvélemény számára ezek az adatok, információk nem jelentenek semmit, a konkurencia viszont ezzel megismerné a posta terveit, árazását, üzletpolitikáját és ez méltánytalan lenne a posta számára és versenyhátrányt okozna - magyarázta az államtitkár.

Nemcsak a postának lenne méltánytalan hátrány, ha ezek a típusú adatok nyilvánosságra kerülnének, hanem más állami vállalatok számára is, akik szintén folytatnak versenypiaci tevékenységet - tette hozzá az államtitkár, aki megismételte Lázár János szavait, miszerint a Magyar Posta nem egyedi eset, erre precedensként kell gondolni.

Miért pont az FHB?

A háttérbeszélgetésen szóba került az FHB és a posta kapcsolata is. Németh Lászlóné ennek kapcsán kifejtette: nem volt olyan pillanat előzőleg, amikor az illetékesek leültek és eldöntötték, hogy az FHB-val állapodjon meg a posta. A dolgok egymásból következtek és megítélésem szerint ez nem egy sikertelen vállalkozás, együttműködés. Ez a megoldás tudta biztosítani, hogy a Posta folyamatosan tudja nyújtani a megszokott pénzügyi szolgáltatásokat – húzta alá.

Szarka Zsolt vezérigazgató pedig részletezte azt az eseményláncolatot, amely végül ehhez az együttműködéshez vezetett.

Az első lépés ebben a folyamatban, hogy a Díjbeszedő Csoport korábban eladóvá vált és a Postának létkérdés volt a DBH megszerzése. Az FHB Nyrt. kizárólagos jogot szerzett korábban a DBH Csoport megvásárlására, így a Posta becsatlakozott az akvizíciós folyamatba és 2013 novemberében zárult le ez az akvizíció.

Közben a Posta kényszerhelyzetbe került két területen is:

  • Befektetési szolgáltatások:

Az Erste Bróker ugyanis nem hosszabbított a postával szerződést, 2012. december 31-én megszűnt volna a posta ügynöki tevékenysége, vagyis ezzel az elektronikus értékpapír-forgalmazás teljesen megszűnt volna, ami több tízezres ügyfélvesztéssel járt volna.

Ebben a környezetben kellett azonnal megoldást találni és a korábbi DBH akvizíció miatt már volt egy létező partnerség az FHB Nyrt.-vel, így ez optimális megoldási lehetőség volt a befektetési tevékenység pótlására. Ez az átállás rekordgyorsasággal, 5 hónap alatt valósult meg, felállt az új befektetési szolgáltató rendszer. Szarka Zsolt itt azt is megjegyezte, hogy a posta ez idő alatt fele akkora ráfordítást kellett tegyen tőkeemelések címszóval, mert ugyanúgy a másik tulajdonos is beteszi a tőkét.

A Magyar Posta vezérigazgatója szemléltette az új és a régi helyzet közötti különbségeket. 2013 előtt 100%-os külföldi tulajdonban volt a befektetési szolgáltatás (Erste Csoport), a postai tulajdon 0% volt, 0% állampapír-állománnyal és 0 saját ügyfele volt ebből a postának. Kizárólag külföldi tulajdonú bank befektetési jegyeinek és kötvényeinek forgalmazása zajlott.

A 2013 utáni helyzet sok tekintetben megváltozott: 50%-os tulajdonnal rendelkezik a posta, 80%-ban állampapír a kezelt portfólió (ez eléri a 100 milliárd forintot), és 44 ezer értékpapír-számlavezetővel rendelkezik a posta, amely ügyfélkör a Posta Csoporthoz is kötődik.

  • Banki termékek:

Közben a posta a pénzügyi partnereivel fennálló együttműködésének újabb frontján került kényszerhelyzetbe, amikor az OTP és az Erste egyoldalúan, váratlanul felbontotta a szerződéseket. Itt Szarka Zsolt megjegyezte, hogy az OTP és az Erste esetében sem történt pályáztatás, mivel közvetítői szolgáltatásról volt szó.

Ha fennállt volna a vákuum hosszú távon, még nagyobb veszteség érte volna a postát. Ezért fél év alatt történt meg a teljes termékportfólió újjáépítése az FHB-val történő együttműködés keretében. Mostanra az ügyfélszámlák száma 56 ezerre nőtt ebben a körben.

Arra a kérdésre, hogy miért nem köt ügynöki szerződést más bankokkal a posta, Szarka Zsolt úgy felelt: az elvi lehetőség fennáll, hogy több banknak legyen ügynöke a posta, azonban ezeknek a pénzintézeteknek más a frontend rendszerük, így a postában dolgozó ügyintéző nem is tudná mindent kiszolgálni. A vezérigazgató azt is fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a stratégiai együttműködés elmélyítése érdekében a posta az FHB Kereskedelmi Zrt-ben is tulajdont szerzett.

Németh Lászlóné pedig annyit tett még hozzá, hogy a közérdekű adatigényléssel kapcsolatos megkeresések koncentráltan érkeznek, egy meghatározott irányból.

Szarka Zsolt felelevenített egy más 12 éve jól működő együttműködést, a Posta Biztosítót, ahol a posta 33%-os tulajdonnal rendelkezik. Ez arra jó példa a biztosító, hogy lehet ez sikeres együttműködés, amikor tulajdonosi szerepe van a postának. A posta ugyanis olyan jogokkal bír, amelyekkel a korábbi pénzügyi partneri viszonyban nem rendelkezett – húzta alá a vezérigazgató.

Forrás: www.portfolio.hu

Kapcsolódó szolgáltatások ikon

Kapcsolódó szolgáltatások