27_2016_fejlec.png

SZIGETVÁR OSTROMÁNAK 450. ÉVFORDULÓJA

Magyar-horvát közös bélyegkiadás

Magyarország és Horvátország közös bélyegkibocsátással állít emléket Szigetvár ostromának 450. évfordulója alkalmából. A két bélyeget tartalmazó blokk Elekes Attila munkája, amit az ANY Biztonsági Nyomda 50.000 példányban nyomtatott ki. A kiadvány szeptember 5-től vásárolható meg a készletek függvényében az elsőnapi postákon és a Filapostán, továbbá a Magyar Posta internetes áruházából is megrendelhető.

27_2016_blokk_s.jpgA blokk hátteréül egy korabeli Szigetvár ábrázolás, a bélyegeken Székely Bertalan Zrínyi kirohanása című festményének egy részlete, illetve Szigetvár város címere látható. Az első napi borítékon szintén az említett Székely Bertalan festmény részlete tekinthető meg. I. Szulejmán szultán hetedik magyarországi hadjáratára készülve 1566. május 1-jén kelt útra Isztambulból. A 100 ezer főt meghaladó seregével a Dél-Dunántúl kulcsa, a korabeli időszakban korszerűnek számító, különálló szigeteken elterülő Szigetvár bevételére vonult. A várat Zrínyi Miklós dunántúli főkapitány vezetésével mintegy 2300 fős – horvát és magyar végvári vitézekből toborzott – sereg védte. A horvát Šubič nemzetségből származó parancsnok 1542 és 1557 között horvát bánként igyekezett feltartóztatni az ország és a saját birtokai ellen törő hódítókat. Az ostromot 1566. augusztus 6-án megkezdő szultáni seregnek 13 napra volt szüksége az új- és óváros elfoglalásához és a várat övező tó lecsapolásához. Az ekkorra már 800 főre apadt védők a belső várba húzódtak vissza. Szulejmán fenyegetések és ígéretek révén többször próbálta megadásra kényszeríteni Zrínyit – nem kevesebbet ígért neki, mint Horvátország koronáját –, ám a főkapitány a nyomasztó túlerő és Bécs érdektelensége dacára sem nyitotta ki Szigetvár kapuit. A szultán szeptember 7-én meghalt – amit eltitkoltak az ostromló török had elől –, de a romhalmazzá lőtt belső várban pusztító tűzvész megpecsételte a védők sorsát: az ostromlók szeptember 8-án délelőtt hadrendbe álltak a vár kapuja előtt, Zrínyi azonban nem várta meg az újabb rohamot, hanem maradék katonaságával váratlanul kirontott a várból. Zrínyi önfeláldozása a szultán megölése nélkül is komoly jelentőséggel bírt, mert Szigetvár kitartása megmentette Bécset egy újabb ostromtól. A kapitány tettének nagyságát már a kortársak és a későbbi századok politikusai is felismerték, Richelieu francia bíboros és államminiszter például úgy vélte, hogy Zrínyi Miklós és Szigetvár védői 1566 nyarán az egész európai civilizációt mentették meg a pusztulástól. A hős főkapitánynak, a horvát és magyar történelem egyik legnagyszerűbb katonájának emlékét mindkét nemzet tisztelettel ápolja és önfeláldozása mindkét országban számos irodalmi, zenei és képzőművészeti alkotás alapjául szolgált.

Források:
A magyarok krónikája, Budapest 1995; Zrínyi Miklós - A szigetvári hős (Múlt-kor történelmi magazin melléklete 2016; www.rubicon.hu (Tarján M. Tamás: 1566. augusztus 6. - Szulejmán ostrom alá veszi Szigetvárt)

Kapcsolódó szolgáltatások ikon

Terméktulajdonságok

  • Megrendelési kód:
    2016240030011 (blokk)
    2016240060012 (FDC)
  • Megjelenés: 2016. szeptember 5.
  • Névérték: 600 Ft
    belföldi elsőbbségi egyéb levél 500 g-ig
  • Nyomdai eljárás: ofszet
  • Példányszám: 50.000 db
  • Perforálási méret: 30x36,667 mm
  • Blokk vágási méret: 120x80 mm
  • Papírfajta: enyvezett bélyegpapír
  • Gyártó: ANY Biztonsági Nyomda
  • Fotó: Hajdú József, Lukács Tivadar
  • Tervezőművész: Elekes Attila

Linkek