Magyar Szentek És Boldogok IV.

Boldog IV. Károly király és Zita királyné koronázásának 100. évfordulója

A Magyar Posta folytatja a magyar szentek és boldogok témakör bélyegképen történő feldolgozását. A Magyar Szentek és Boldogok IV. alkalmi bélyegblokk Boldog IV. Károly apostoli király és Zita királyné koronázásának 100. évfordulóját köszönti. A három bélyegképet tartalmazó, sorszámozott alkalmi bélyegblokk az alapváltozat mellett, ezüstfóliával és dombornyomással díszített speciális változatban készült. A bélyegblokkok exkluzív szettben is elérhetőek, melyben limitált példányszámú, kizárólag a szett részeként kapható feketenyomat található. A kiadványok Benedek Imre grafikusművész tervei szerint az ANY Biztonsági Nyomdában készültek. Megvásárolható 2016. augusztus 17-től, a megjelenés időpontjától kezdve az elsőnapi postákon, valamint a Filapostán, de megrendelhető a Magyar Posta internetes áruházából is.

Boldog IV. Károly (1887–1922), 1916-18 között I. Károly néven az Osztrák Császárság utolsó császára és IV. Károly néven az utolsó magyar király. Feleségével, Zita Bourbon–pármai hercegnővel együtt 1916. december 30-án koronázták meg Budapesten, a Mátyás-templomban. Károly – a Habsburgokra jellemző vallásosságon túl – kezdettől fogva mély hitet mutatott. Mind gyermekkorában, mind felnőttként barátságos, türelmes és jámbor volt. Feleségében méltó társra lelt, gyermekeiket is vallásosan nevelték. Háborúellenes politikájával is jelentős érdemeket szerzett. Boldoggá avatására 2004. október 3-án került sor. Emléknapja házasságkötésük napja, október 21-e lett. Szentté avatási eljárása megkezdődött.
Zita (1892–1989) a Bourbon-házból származó pármai hercegnő, IV. Károly hitveseként 1916–1918 között osztrák császárné, és magyar királyné. A monarchia összeomlása után férjével és gyermekeivel száműzetésbe kényszerült. A második világháború alatt átköltözött az amerikai kontinensre, ahonnan csak élete utolsó éveiben tért vissza. Boldoggá avatásának eljárása folyamatban van.
Az alkalmi bélyegző érdekessége, hogy a koronázás alkalmából 1916. december 30-án használt alkalmi bélyegző lenyomatát ábrázolja, amely a hazai gyakorlatban az első alkalmi bélyegzés volt.
A szett négyezer példányban készült, és az alapváltozatot, valamint az 1-4.000 sorszámú speciális és az azonos sorszámozású ún. feketenyomat változatot tartalmazza. Utóbbi kizárólag a szett részeként vásárolható meg.
A feketenyomat levélpostai küldemények bérmentesítésére nem használható!

Források:
wikipedia.org; katolikus.at
Nikodém G. – Szabó J.: A magyar bélyeg története