28_2016_fejlec.png

A HŐSÖK TISZTELETÉRE – SZIGETVÁR, 1566

Magyar-török közös bélyegkiadás

Magyarország és Törökország közös bélyegkibocsátással állít emléket Szigetvár ostromának 450. évfordulója alkalmából. A két bélyeget tartalmazó blokk Elekes Attila munkája, amit az ANY Biztonsági Nyomda 50.000 példányban nyomtatott ki. A kiadvány szeptember 5-től vásárolható meg a készletek függvényében az elsőnapi postákon és a Filapostán, továbbá a Magyar Posta internetes áruházából is megrendelhető.

28_2016_blokk_s.jpgA blokk hátteréül egy korabeli Szigetvár ábrázolás, a bélyegcímleteken és az első napi borítékon Metin Yurdanur szobrászművész alkotása, a szigetvári Magyar-Török Barátság Parkban található Zrínyi Miklós és I. Szulejmán szobrai láthatók. A török és magyar nép összekapcsolódó, olykor viharos történetében az elmúlt évszázadok során számos fordulópontot jelentő eseményre tekinthetünk vissza, amelyekről ma már mindkét fél tisztelettel emlékezik meg. József Attilát idézve: „A harcot, amelyet őseink vívtak, / békévé oldja az emlékezés.” I. Szulejmán az Oszmán Birodalom egyik legnagyobb hódítója, az utolsó harcos szultán volt. Tizenhárom hadjáratban vett részt, és jelképesnek is tekinthető, hogy az elsőt és az utolsót is Magyarország ellen vezette. Azonban nem csupán hódítóként, hanem államférfiként is jelentőset alkotott. Uralkodása alatt megújult a birodalom államigazgatása, kialakult a rendszeres hódítások anyagi alapjául szolgáló állami földrendszer, egységbe foglalták az oszmán vallási és világi jogot, kiépültek a legnagyobb városok és kialakult a klasszikus oszmán építészeti stílus. Ekkor jött létre mindaz, amit klasszikus oszmán civilizációnak nevez az utókor – ezért kapta Európában a „Nagyszerű” (Magnificent, Magnifique, Prächtig), saját országában pedig (utólag) a „Törvényhozó” (Kánuní) melléknevet. A horvát Šubič nemzetségből származó Zrínyi Miklós kezdetben a horvát területek törökellenes védelmében vállalt szerepet – nagyapja, nagybátyja és fivére is a törökök elleni küzdelemben esett el. Ferdinánd király 1542-ben horvát-szlavón bánná nevezte ki, 1546-ban pedig – a törökök elleni harcokban véghezvitt tetteiért – uradalomként megkapta az egész Muraközt, Csáktornya várával együtt. 1561-től lett a szigetvári vár főkapitánya. Ő alapozta meg a Zrínyi-család nagyságát és befolyását, ő viselte először a báni méltóságot, és ő kapta a magyarországi befolyást megalapozó vagyont is. A szigetvári ostrom tanulságaként elmondható, hogy saját elveit és értékeit egy nagy birodalom jeles uralkodója és egy közép-európai hős az életénél is fontosabbnak tartotta.

Források:
A magyarok krónikája, Budapest 1995; Zrínyi Miklós - A szigetvári hős (Múlt-kor történelmi magazin melléklete 2016; www.rubicon.hu (Tarján M. Tamás: 1566. augusztus 6. - Szulejmán ostrom alá veszi Szigetvárt)

Kapcsolódó szolgáltatások ikon

Terméktulajdonságok

  • Megrendelési kód:
    2016241030011 (blokk)
    2016241060012 (FDC)
  • Megjelenés: 2016. szeptember 5.
  • Névérték: 600 Ft
    belföldi elsőbbségi egyéb levél 500 g-ig
  • Nyomdai eljárás:  ofszet
  • Példányszám: 50.000 db
  • Perforálási méret: 30x36,667 mm
  • Blokk vágási méret: 120x80 mm
  • Papírfajta: enyvezett bélyegpapír
  • Gyártó: ANY Biztonsági Nyomda Nyrt.
  • Fotó: Hajdú József
  • Tervezőművész: Elekes Attila

Linkek